Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

Nyolcvan éve, 1937. május 7-én volt az ősbemutatója Bartók Béla zongorára írt Mikrokozmoszának: a szerző előadásában csendült fel válogatás a sorozatból.

MTI

A múlt század legnagyobb magyar komponistája, a népzenekutató, zongoraművész, zenepedagógus Bartók Béla (1881-1945) ötévesen kezdett zongorázni tanulni, kilencévesen már komponált. Zenei tanulmányainak befejezése után a magyar népzene felé fordult, Kodály Zoltánnal együtt itthon és külföldön több ezer népdalt gyűjtöttek össze, a népi dallam- és ritmusvilág saját műveik részévé vált. Három színpadi művet komponált, 1911-ben írta egyetlen operáját, A kékszakállú herceg várát, 1917-ben A fából faragott királyfi című táncjátékát, A csodálatos mandarin hazai bemutatóját már nem érte meg.

A Tanácsköztársaság alatt a zenei direktórium tagja volt. 1940-ben a fasizmus elől Amerikába emigrált, élete végén itt született a honvágyát és minden keservét zenébe öntő vallomás, a Concerto, illetve a Hegedű szólószonáta. Brácsaversenye és feleségének ajánlott 3. zongoraversenye torzóban maradt, ezeket Serly Tibor fejezte be. Mesterműve a román népballadára írt Cantata Profana kórusmű, a Zene húroshangszerekre, ütőkre és cselesztára, a Divertimento, a Kontrasztok, az Allegro barbaro című zongoradarab. Számos népdalgyűjteményt állított össze, Gyermekeknek és Mikrokozmosz című kötetei a zongorapedagógia alapművei.

A világszerte ismert Mikrokozmosz 153 darabból álló, zongoratanítási célra írt sorozat. Az 1926 és 1939 között készült hatkötetes mű első két kötetét Péter fiának ajánlotta, aki 1933-ban kérte szüleitől, hogy taníttassák zongorázni. Bartók a számára kissé szokatlan feladatnak maga látott neki, méghozzá különleges módszerrel. Kilencéves fiának először csak énekelnie volt szabad, később ujjgyakorlatként szolgáló darabokat rögtönzött számára. Tanítás közben le-lejegyzett egy gyakorlatot, amelyet fia azonnal megpróbált eljátszani, vagy a következő alkalomra meg kellett tanulnia. Bartók sokkal több darabot komponált, mint amennyit a fia meg tudott volna tanulni, ezért nehézség szerint szedte sorrendbe őket a későbbi kiadás céljából.

A mikrokozmosz szót Bartók szerint értelmezhetjük egy kis világot alkotó, különböző fajta darabok sorozataként, de úgy is, mint a “kicsik, a gyermekek világát”. A ciklus alcíme Zongoraiskola a kezdet kezdetétől, amiről Bartók azt mondta: “Ezeknek a zongoradaraboknak első négy füzete azzal a szándékkal készült, hogy a zongorázni tanulni akarók – akár gyermekek, akár felnőttek – benne kezdet kezdetétől tanulásra alkalmas, lehetőleg minden egyszerűbb technikai problémára kiterjedő, nehézségi fokozatok szerint rendezett anyagot találjanak.” Az első négy füzetet a szerző is különválasztotta az V. és VI. füzettől, amelyek már hangversenyre szánt kompozíciókat tartalmaznak.

Az első három füzet anyagát úgy alakította, hogy a tanítás első vagy másfél esztendejére önmagában is elegendő legyen. A sorozatban a hagyományos dúr/moll harmóniák fellazítására törekedett, s a címbeli “kis világ” zenei jelenségein keresztül a “makrokozmosszal”, a nagy világgal kívánta megismertetni mindazokat, akik a hat füzetet végigtanulják. A darabokat nem folyamatosan, hanem csoportokban komponálta. Az első még 1926-ban keletkezett, a Kilenc kis zongoradarabból maradt ki, az utolsók 1939-ben íródtak. Az V. és VI. füzet koncertdarabokat tartalmaz, köztük van a Perpetuum mobile, a Falusi tréfa, a játékos Paprikajancsi és a Hat tánc bolgár ritmusban (utóbbi ciklust Harriet Cohen brit zongoraművésznek ajánlotta). Bartók a Mikrokozmosz című sorozatot úgy jelölte, hogy a mű egyes darabjai csembalón is játszhatók.

A Mikrokozmosz ősbemutatója 1937. május 7-én volt Bartók előadásában Budapesten, gyermek- és női karainak bemutatóján tizenhat darabot játszott el a sorozatból. Szerzői estjein többször tűzött műsorára egy-egy darabot, elsősorban az V. és VI. füzetből. Amikor a Bartók-Pásztory házaspár 1940-ben búcsúkoncertjét adta a Zeneakadémián, a zeneszerző a többi közt a Mikrokozmoszból játszott. A mű első kiadása 1940-ben jelent meg a Boosey and Hawkes kiadónál, hat kötetben. Több zeneszerzőt is megihletett, Bartókhoz hasonlóan az ő pedagógiai indíttatású műveik is egyre nagyobb technikai nehézségek elé állítják a hangszeren tanulókat. Ilyen többek között Kurtág György Játékok zongorára című, négy füzetből álló sorozata, Durkó Zsolt A gömb története című 60 darabos zongoraciklusa, Soproni József Jegyzetlapok című négyfüzetes zongoradarab-sorozata.

A Mikrokozmosz a dzsesszmuzsikusokra is nagy hatással volt, több évtizeddel ezelőtt Chick Corea és Herbie Hancock kétzongorás koncerten dolgozott fel belőle részleteket. Néhány éve Babos Gyula dzsesszgitáros is a Bartók-műből merített ihletet Makrokozmosz című darabja megírásához. 2003-ban készült el a Mozi zongorára című fekete-fehér magyar filmetűd, amely a Mikrokozmosz zongoradarabjainak zenei aláfestésével mutatja be a 20. század történelmét, archív filmrészletek felhasználásával.

Fotó: Zeneakadémia


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •