Visszapillantó tükör – Karády Katalin 30 éve halt meg

Harminc éve, 1990. február 7-én halt meg Karády Katalin, a harmincas-negyvenes évek egyik legkedveltebb filmszínésznője és énekesnője.

061.hu, MTI

Kanczler Katalin néven született Budapesten, Kőbányán, a Százados úti lakótelepen nőtt fel nagy szegénységben egy hétgyerekes kőbányai proletárcsaládban. Kiskorában jótékonysági akció révén 1921-ben néhány hónapot Svájcban, 1923-ban Hollandiában tölthetett. A családi pokol elől − édesapja állandóan verte − húszévesen házasságba menekült, három év múlva már túl volt a váláson is. A színház iránt vonzódó, különös szépségű lányra egy társaságban figyelt fel Egyed Zoltán hírlapíró, s azt mondta neki: „Én színésznőt csinálok magából”. Ő adta neki a Karády művésznevet, és ő vitte el Csathó Kálmánné Aczél Ilonához, a Nemzeti Színház művészéhez, aki olyan tehetségesnek tartotta Katalint, hogy ingyen is vállalta tanítását.

Karády 1939-től játszott a Pesti Színházban, és ebben az évben forgatta első és talán a legsikeresebb filmjét, a Halálos tavaszt. Az ártatlanul romlott Ralben Edit figurája egy csapásra ismertté tette, az Ez lett a vesztünk című dal elindította énekesi karrierjét is.

Sajátos, mély hangján slágerek tucatjait búgta el: Gyűlölöm a vadvirágos rétet, Valahol Oroszországban, Mindig az a perc, Ezt a nagy szerelmet. Nevére tódult a közönség, évről évre többet forgatott, csak 1942-ben hét film készült vele. Gyakran volt Jávor Pál partnere, így a Valamit visz a vízben, a Szováthy Évában és az Egy tál lencsében is, amely kivételesen vígjáték volt. Igazi sztár lett, a nők utánozták frizuráját, öltözködését, bár nem mulasztották el, hogy megjegyzéseket tegyenek szögletes vállára, lomha járására.

Karády a szőke, babás, csicsergő nőideál után a határozott, vonzó, erotikát sugárzó végzetasszony volt, szinte férfiasan mély hangja is szokatlanul hatott a „nyafogások” után. Mindez persze botrányt is keltett, a klérus elítélte, a szélsőjobboldal zsidóbérencnek nevezte, a baloldalnak túl polgári és sztáros volt.

Magánéletét számos legenda övezte, vélték róla, hogy férfifaló, de azt is, hogy saját neméhez vonzódik; a valóságban Ujszászy Istvánnal, a hírszerzés főnökével szövődött szenvedélyes viszonya.

Magyarország 1944. március 19-ei német megszállása után a Gestapo letartóztatta, a városban elterjedt az alaptalan pletyka, hogy kémkedéssel vádolják – talán azért, mert az akkor bemutatott Machita című filmben kémet játszott.

A legvalószínűbb, hogy Ujszászyval és a kormányzó fiával, ifj. Horthy Miklóssal fenntartott kapcsolata miatt tartották fogva, befolyásos barátai csak három hónap után tudták kiszabadítani. Karády a nyilas rémuralom idején zsidókat bújtatott és mentett, ezért 2004-ben posztumusz A Világ Igaza kitüntetést adományozták neki.

Nagyon megviselte, hogy a Gestapo által letartóztatott, majd a szovjetek által fogva tartott Ujszászynak nyoma veszett, amikor 1948-ban hazahozták, és átadták az ÁVH-nak.

Az új világban már nem találta helyét, a kommunista kultúrpolitika sem igényelte „a múlt rendszer” sztárját, lassan a közönség is leszokott róla. Többször hívták külföldre, s ő 1951. február 20-án házvezetőjével és kalapkészítő barátnőjével illegális úton elhagyta az országot, itthon ezután neve sem hangozhatott el.

A távozás körülményeiről is megszámlálhatatlan mendemonda kering, akadtak, akik szerint a kommunista politikus Vas Zoltán kocsiján hagyta el az országot, mások úgy tudták, hogy lefizetett orosz katonák segítették Bécsbe. Karády svájci, majd brüsszeli tartózkodás után 1953-ban Brazíliában telepedett le, 1968-ban New Yorkba költözött, kalapszalont nyitott. Visszavonultan élt, csak néhány, magyar művészek által szervezett koncerten vett részt, főként Kanadában.

Egy-két hangfelvétele is készült, de még fényképezni sem engedte magát, csak 1979-ben, hosszú rábeszélésre adott exkluzív interjút Sándor Pálnak. Kultusza itthon a hetvenes évek végén éledt újra, de ő nem látogatott haza, örökre fiatalnak akart megmaradni az emberek emlékezetében. New Yorkban halt meg 1990. február 7-én, végakarata szerint a Farkasréti temetőben nyugszik. 2011-ben Karády Katalin Múzeum Kávéház nyílt a Lövőház utcában, 2012-ben a színházi világnapon bélyeget bocsátottak ki portréjával. Bacsó Péter Hamvadó cigarettavég című, 2001-ben készült filmje Karády és Ujszászy szerelmét elevenítette fel, akárcsak Pusztaszeri László Karády és Ujszászy című párhuzamos életrajza (2008), dalaiból Szalóki Ági adott ki feldolgozáslemezt.

Apáti Miklós József Attila-díjas költő, író K und K (Karády katonái) című zenés víziójátékát 2014. júniusában mutatta be a Békéscsabai Jókai Színház. A darab az Amerikába emigrált művésznő visszaemlékezéseiből villant fel képeket, amelynek során nem csak a színésznő kalandos, legendássá vált és zaklatott élete bontakozik ki, de a közelmúlt magyar történelme is. 2008 óta a nevét viselő alapítvány kutatja, gondozza az életművet.

 

2020-02-05T13:23:02+01:00 2020. február 5.|