Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

Nyolcvanöt éve, 1933. május 12-én halt meg Óbudán Krúdy Gyula író, hírlapíró, a modern prózaírás magyar mestere, Szindbád, Rezeda Kázmér, Alvinczi Eduárd megteremtője.

MTI, 061.hu

Apja jómódú ügyvéd, anyja cselédlány volt, kapcsolatukat csak a tizedik gyermek után törvényesítették. Az elsőszülött Gyula 1878. október 21-én látta meg a napvilágot Nyíregyházán. Első novellája 15 éves korában jelent meg, ekkor alapította diáktársaival a Nyíregyházi Sajtóirodát, hogy hírekkel lássa el a fővárosi lapokat. Még az érettségi előtt Debrecenbe szökött hírlapírónak, de egy tanára kérésére mégis levizsgázott. Dolgozott Nagyváradon, majd 1896-ban a millenniumi ünnepségekre Pestre utazott, és végleg a fővárosban maradt. A bohémvilág kedvenc találkozó- és mulatóhelyei voltak fő támaszpontjai, itt teremtődött meg írásainak sajátos, “krúdys” légköre, és itt talált rá különc figuráira is.

Krúdy Gyula óbudai házának ablakában (forrás: MTI)

1897-ben megjelent első novelláskötete, ettől kezdve évente kiadott 2-3 kötet, és naponta jelentek meg írásai különböző lapokban. Fáradhatatlanul dolgozott, testi erejéről, szerelmi étvágyáról, a szakácsművészet, a finom nedűk iránt érzett vonzalmáról, féktelen mulatozásairól legendák keringtek. Kétszer nősült, négy gyermeke született, anyagi helyzete ritkán volt stabilnak mondható.

Írói pályájának első szakaszára a romantika, Jókai, Mikszáth és Reviczky, a külföldi írók közül Turgenyev hatása nyomta rá bélyegét. A századfordulóig csaknem félezer elbeszélést írt, a lapokban hét kisregénye jelent meg, novelláskötetet is kiadott. A XX. század elején érdeklődése a történelmi témák felé fordult. 1911-ben a Szindbád ifjúsága és utazásai című kötetben teremtette meg Szindbád alakját, egyben saját költői alteregóját. A Szindbád-történetek középpontjában az utazás, a keresés, a múlt alakjainak megidézése, az eltűnt idő utáni vágyakozás, a jelen sivársága elől való menekülés áll.

A mitikus hajós alakja tűnik fel a Francia kastély, a Szindbád: A feltámadás, a Szindbád megtérése és a Purgatórium lapjain is. Első igazi közönségsikerét A vörös postakocsi című regényének köszönhette, amelyben a századforduló Pestjének világát idézte fel. Műveiben csodás illatok, ízek, finoman derengő női testek idéződnek fel, pasztellszínekkel teremti meg műveinek varázsos világát.

Krúdy Gyula születésnapján vendégekkel Óbudán, 1930. (PIM tulajdona)

A forradalmak idején, 1919-ben közírói szerepet vállalt, szerkesztette a Néplapot, tudósított a kápolnai földosztásról. A húszas évek elejétől népszerűsége csökkent, anyagi és publikációs gondokkal küzdött, egészsége is megrendült. Írásaiban az álom és valóság határán mozgó ábrázolást egyre inkább realista színezetű hang váltotta fel. E korszakának csúcsa a Boldogult úrfikoromban és a Rezeda Kázmér szép élete című írásai, Az élet álom című novellás kötete, továbbá a Három király című regénye.

1933 tavaszán állapota rosszabbodott, anyagilag is mélypontra került, május 12-én, hajnalban hunyt el. Több mint 60 regényt, 3000 elbeszélést, ezernél több cikket hagyott maga után. A Szindbádból a színészkirály, Latinovits Zoltán főszereplésével Huszárik Zoltán készített felejthetetlen filmet. Különleges, színes alakjának emlékét számos szobor, utca, klub, színház, étterem őrzi.

Vezető kép: Médiaklikk


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •