Huszonöt éve, 1993. április 15-én halt meg Leslie Charteris angol író, forgatókönyvíró, Simon Templar, alias az Angyal szülőatyja. 

MTI

1907. május 12-én született Szingapúrban Leslie Charles Bowyer Yin néven. Apja kínai sebészorvos volt, aki felmenőit az i. e. 2. századi Sang-dinasztiáig vezette vissza, anyja jómódú angol családból származott. Fiuk már gyermekként elkötelezte magát az irodalommal, első verse kilenc és fél éves korában jelent meg. 1919-ben elhagyták Szingapúrt, és anyjával Angliába költöztek, ahol az egzotikus külsejű fiú egzotikus családnevét az angolosabb Charterisre cserélte egyes források szerint a 17. századi skót arisztokrata Francis Charteris ezredes után, mások szerint csak felütötte a telefonkönyvet. Jogot tanult Cambridge-ben, de első kézirata elfogadásán felbuzdulva tanulmányait már az első évben abbahagyta.

Író akart lenni, anyagilag független író. A siker azonban még váratott magára, tollforgatás helyett más munkákkal kereste kenyerét, volt buszvezető, aranyásó, gyöngyhalász, rendőr, gumiültetvényen béres, ónbányász, bármixer, vásári mutatványos és hivatásos bridzsjátékos. Hírnevét huszonegy éves korában, a Találkozás a Tigrissel című harmadik regényével alapozta meg. Ebben lépett színre leghíresebb hőse, Simon Templar detektív, magyarul az Angyal (angolul: The Saint). Ő maga sem értékelte túl művét, egyetlen érdemének azt tartotta, hogy egy hosszú sorozatot alapozott meg. A sorozatot az 1930-ban kiadott Az Angyal elindul című regénytől számolta.

1932-ben az Egyesült Államokba költözött, ahol folytatta könyvei írását és kiadását, és közben forgatókönyvíróként dolgozott a Paramount Pictures filmstúdiónak. A kínaiak (és félig kínaiak) bevándorlását szabályozó 1882. évi törvény miatt sokáig nem kapott amerikai állampolgárságot, amelyet végül a Kongresszus személyre szabott határozatának köszönhetően nyert el. Más regényei is megjelentek, de az irodalom- és kultúrtörténetbe Simon Templar kalandjaival írta be magát. Harmincöt éven át, ötvennégy kötetben taglalta az izgalmas helyzetekben felülkerekedő, az igazság védelmében Robin Hood utódjaként kiálló hőse történeteit.

Simon Templar, a bűn üldözője elvarázsolta az olvasókat, egyre növekvő mítoszáról az író így nyilatkozott: “Próbáltam képet alkotni egy férfiról. Újszerű? Igen. Formabontó? Remélem. Fantasztikus, már szinte valószínűtlen? Talán. Némiképp értéktelen, néha bosszantó? Ha így nézik, lehet. Vagy talán egy új idea? Ha így akarjuk nézni, akkor igen. Végül is ez nem számít, amíg önök felismerik, amikor holnap találkoznak vele.” A detektívsorozat 1963-ban, az Angyal a Nap alatt (The Saint in the Sun) kötettel zárult. Az Angyal kalandjai azonban nem értek véget, más szerzők folytatták, ő ekkor már csak jóváhagyta a témát, és szerkesztőként működött közre. Az Angyal-történetek utolsó könyvét 1983-ban adták ki. Több mint öt évtizeden át egyengette főhőse sorsát, olyan sokáig, mint Agatha Christie Hercule Poirot életét. Az általa 1930-ban alapított rajongói klub 1997-ben egy eredeti regény kiadásával járult hozzá az érdeklődés fenntartásához.

A regényírás mellett több mindenbe belefogott. Az 1940-es években forgatókönyvet írt egy Sherlock Holmes-rádiósorozathoz, 1941-ben személyesen alakította főhősét a Life magazin Angyal-fotóadaptációjában, részt vett az Angyal-történetek képregényváltozatának elkészítésében, szerkesztette az általa alapított Saint Magazint, felügyelte a sorra készülő rádiós és filmes feldolgozásokat. Ez utóbbiak közül a leghíresebb minden bizonnyal az 1962 és 1969 között forgatott brit tévésorozat, amelyben a sármos Roger Moore alakította és emelte a halhatatlanságba Simon Templar alakját. Legutóbb, 1997-ben pedig Val Kilmer amerikai színész keltette életre.

Az Angyal “szülőatyja” mellékesen egy újság gasztronómiai rovatát is vezette, paleneo néven jelnyelvet dolgozott ki, amelyről könyvet írt, és az elsők között vették fel a magas IQ-jú embereket tömörítő Mensa tagjainak sorába. Négyszer nősült, egyetlen lánya a Pauline Schishkinnel, egy orosz diplomata lányával kötött házasságából született. 1952-ben vette feleségül Audrey Long színésznőt, aki élete végéig társa maradt. Visszaköltöztek Angliába, a London közelében fekvő Surreyben telepedtek le. Az író itt töltötte utolsó napjait, nyolcvanöt éves korában, 1993. április 15-én halt meg Windsorban.

Kép: Amazon.com