Szeptember 19-én lesz nyolcvanöt éves Mészáros Márta Kossuth-díjas filmrendező, a Magyar Mozgókép Mestere. 

MTI

Kispesten született, édesapja Mészáros László szobrászművész volt, aki ösztöndíjasként több évet töltött Rómában. A művész, aki az 1930-as évek elején kapcsolódott be az illegális mozgalomba, családjával 1935-ben a Szovjetunióba költözött, és Frunze városában a kirgiz művészeti akadémia egyik alapítója lett. A sztálini tisztogatások idején koholt vádak alapján kivégezték, felesége nem sokkal később tífuszban halt meg, az árván maradt gyerekeket 1946-os hazatérésükig a magyar kolónia vette gondjaiba. Mészáros Márta, akinek első filmélménye A dzsungel könyve volt, a moszkvai filmfőiskolát végezte el, ezután itthon és Bukarestben rendezett híradókat és riportfilmeket. 1958-ban feleségül ment Jancsó Miklós filmrendezőhöz, és a MAFILM rövidfilmrendezője lett. Készített népszerű tudományos és oktató filmet, valamint képzőművészeti kisfilmet is (Vásárhelyi színek, Tornyai János, Festők városa, Borsos Miklós).

naplo_gyermekeimnek_30Napló gyermekeimnek – részlet a filmből

1968-ban forgatta első játékfilmjét Eltávozott nap címmel, az állami gondozásban felnőtt, a maga sorsát határozottan irányító fiatal nő szerepét Kovács Kati énekesnőre bízta. További filmjeiben (Holdudvar; Szép lányok, ne sírjatok!) is a nők döntéshelyzetei és magatartásformái foglalkoztatták, tabukat döntögető témái, szemléletmódja itthon nem mindig talált elismerésre, ugyanakkor külföldön a feminista mozgalmak követői hivatkoztak rá. A témához az 1993-as A magzattal tért vissza, amelyben egy kétgyermekes anyát állít válasz elé újabb terhessége. Az 1998-as A szerencse lányai egy Lengyelországban szerencsét próbáló, végül prostituálttá váló orosz asszony drámája.

Az emberi kapcsolatokat újszerűen ábrázoló Kilenc hónapért az 1977-es cannes-i filmfesztiválon elnyerte a filmkritikusok díját (FIPRESCI). Az Ők ketten című alkotása (1977) az egyetlen film, amelyben együtt szerepelt a francia Marina Vlady és férje, a legendás orosz színész-énekes Vlagyimir Viszockij. 1982-ben született az önéletrajzi ihletésű Napló-sorozat első része, a Napló gyermekeimnek, ezt követte 1987-ben a Napló szerelmeimnek, 1990-ben a Napló apámnak, anyámnak, 1999-ben a Kisvilma – Az utolsó napló. A filmek a rendezőnőről mintázott Julcsi sorsát és eszmélését követik nyomon gyermekként, kamaszként, fiatal nőként.

Az első rész az 1945-ben hazatérő család megpróbáltatásairól, a kamaszlány ébredő ösztöneiről szól. A második részben Moszkvába kerül, filmrendező lesz, apja nyomát kutatja, a harmadik részben a forradalom végén visszatér Moszkvából, hogy rádöbbenjen a hazai valóságra. Az utolsó rész a trilógia előzményeiről szól, s Kirgizisztánban játszódik, ahol a rendezőnő gyermekkorát töltötte. A kényes politikai téma miatt az első rész időlegesen dobozba került, a bemutatáshoz néhány eredeti híradófelvételt ki kellett cserélni és meg kellett vágni. A Napló gyermekeimnek Cannes-ban a zsűri Nagydíját nyerte el, a Napló szerelmeimnek pedig Berlinben Ezüst Medvét kapott.

Mészáros Márta több filmjében választotta központi szereplőnek a közelmúlt történelmének nagy formátumú alakjait: A hetedik szobában Edith Stein, a zsidókkal sorsközösséget vállalt mártír apáca, A temetetlen halott az 1956-os forradalom mártír miniszterelnöke, Nagy Imre életét dolgozta fel. 2009-ben a szociáldemokrata politikus Kéthly Annáról forgatott filmet Utolsó jelentés Annáról címmel. 2001-ben Bartók A csodálatos mandarinjából készített táncfilmet. Több alkalommal is színpadra állította – nem csak Magyarországon – Pataki Éva darabját, amely Edith Piaf és Marlene Dietrich életét és kapcsolatát mutatja be, 2010-ben a Fellini Cabiria éjszakái című filmjéből készült darabot rendezte a Karinthy Színházban.

Jelenleg az Aurora Borealis – Északi fény utómunkáin dolgozik. A témát ezúttal is a múlt századi történelemből merítette, az alkotást a második világháború után szovjet katonák és osztrák nők kapcsolatából született gyermekek, az identitásválsággal küszködő “apátlan nemzedék” ihlette. Tervei között szerepelt, hogy filmre vigye Erzsébet királyné, azaz Sissi, valamint Marie Curie életét. Egyik legutóbbi nyilatkozata szerint újabb álma, hogy két pályatársnőjéről, a lengyel Wanda Jakubowskáról és a német Leni Riefenstahlról rendezzen filmet. Művészete elismeréseként 1977-ben Balázs Béla-díjat kapott, 1985-ben érdemes művész lett, 1990-ben Kossuth-díjjal, 2004-ben a Magyar Mozgókép Mestere címmel tüntették ki.

2005-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést, két évvel később a Nagy Imre-érdemrendet, 2011-ben a Magyar Filmkritikusok Életműdíját, 2013-ban Prima-díjas lett. Az elmúlt évtizedben több nemzetközi filmfesztiválon ismerték el életművéért, a többi közt megkapta a Berlinale Kamera-díját, legutóbb, júliusban a Pulai Filmfesztiválon az Arany Aréna-életműdíjat. A rendezőnő több évtizedig élt Budapest és Krakkó között ingázva Jan Nowicki lengyel színész, filmjei főszereplője társaként. Gyermekeivel, legutóbb már unokájával is több filmben dolgozott együtt.

Fotó: youtube, Mafilm