Különleges koncertszínházba vár ma este mindenkit a Játékszínben Lombos Marci. A háromgyermekes családapa 16 éves korától ír dalszövegeket, sőt, néhány éve előadóként is megjelent a “porondon”. Most megint valami újba kezdett, három remek énekes társaságában  – akiknek korábban több dalszöveget is írt. Koncertszínházi előadásra készül. Vajon mennyi lesz a zene és mennyi történetmesélés ma este? És miért van szüksége a nézőknek fejhallgatóra? Mindent megkérdeztünk Lombos Marcitól.

LEIRER TÍMEA – 061.hu

Amikor egy évvel ezelőtt beszélgettünk, akkor is éppen új projekteken törted a fejed. A lendület nem múlik, egyre több projektben láthatunk… Mik a legújabbak?
Október elején töltöttem be a 43. életévemet, és ahelyett, hogy pihenni volna kedvem, inkább azon gondolkodom, hogy mennyi mindent kellene még megpróbálni! Két hónappal ezelőtt azon kaptam magam, hogy boxedzésekre járok, amit soha nem gondoltam volna. De a kérdésed nyilván a szakmai dolgokra vonatkozik. Amellett, hogy mint énekes, szövegíró – Lombos úr – folyamatosan alkotásban vagyok, szerencsém volt egy kicsit lobbyzni a városomért, és két jelentős könnyűzenei programot sikerült elvinni Balassagyarmatra! Erre nagyon büszke vagyok, mert a környék, a helyi kultúrális élet és a fiatalok kapnak valamit.

Folyamatosan motoszkál valamilyen új ötlet a fejedben, amit meg szeretnél valósítani?
Most éppen egy olyan stádiumban vagyok, hogy ha éppen nem a meglévő munkáim megvalósításán szorgoskodom, akkor egy hosszabb – mondjuk egy hetes teljes pihenőidőt vízionálok magam elé… azt, hogy végigalszom az éjszakát és nem arra ébredek, hogy még ezt is, még azt is meg kell csinálni, el kell intézni. Vagy fekszem a kanapén, együtt mozizom a családdal – mondjuk megnézzük a Star Wars összes részét -, és nincs bennem az az érzet, hogy más dolgom volna. Vagy éppen túrázom a barátaimmal. Ezeket tök jó lenne megvalósítani!

Lombos Marci és a “lányok”

Most koncertszínházra készülsz, ma este a Játékszínben. Hány százalék színház és hány százalék koncert? Mire készüljünk?
Többségben van a zene. Én egy ideje komolyan készülök arra, hogy a dalaimmal minél jobb minőségben szórakoztassam a kedves nagyérdeműt. Csáky Andreánál tanulok klasszikus éneket, és már 4. osztályos vagyok, szóval minden lehetőséget kihasználok, hogy énekelhessek. De vannak jó sztorijaim a dalokhoz, ezeket összefűzöm, és így, a 90 perc alatt kialakul a vidéki “csávónak” – Lombos úrnak – és boldogulásának a története.

Mi volt előbb? Adott volt a színházi közeg és ahhoz próbáltál kitalálni valamilyen különleges koncertet vagy eleve valami szokásostól eltérőt szerettél volna csinálni és utána kerestél helyszínt?
Kezdem azzal, hogy én beleszerettem a Játékszínbe, és abba, amit ott Bank Tamás csinál a szuper csapatával. Az egy sikertörténet, és én szeretem a sikertörténeteket! Aztán ehhez hozzájön az, hogy mindig töröm a fejem, hogy hogyan lehetne megszólítanom a közönségemet, hogyan tudom meglepni őket. Kis piacon élünk, sok a zenekar, kevés a jó klub. Én pedig alapvetően egy innovatív embernek gondolom magam, aki keresi az új utakat.Úgy éreztem, hogy lehet itt egy közös pont és ezt a két gondolatot össze tudnánk fésülni egy projektben. Megkerestem Tamást, elmondtam neki a víziómat, és Ő igent mondott.

Milyen város Voodoopest, ahová az előadáson kalauzolsz minket? Tudom, hogy a lemez címe, de mégis, hogyan jelenik meg a színpadon?
Voodoopest egy roppant pulzáló város. Rengeteg erő és érdekellentét összpontosul itt – mint minden nagyvárosban. Sokszínű közösség, igazi multikulti. Lehetne a világ bármely pontján. Ahogy megy az idő, egyre többet tapasztalok belőle, és egyre jobban látok bele. Kezdem érteni a logikáját, ami biztonságérzetet ad, ez persze nem volt mindig így. A dalok és a sztorik egytől egyig ehhez a városhoz és a városban való érvényesüléshez köthetők.

Takács Nikolasz a próbán

Takács Nikolasz, Oláh Gergő és Lévay Viktóra az est közreműködői. Nyilván olyan embereket választottál, akiknek írtál dalokat, de a sor sokkal hosszabb ennél. Miért pont rájuk esett a választás?
Ők hárman olyan emberek, akiket nagyra tartok úgy szakmailag, mint emberileg. Fantasztikus előadók, a kultúra piacán kimagasló egyéniségek, ráadásul bárhol a világban megállnák a helyüket. Tevékenységük szerintem mindent elárul, nincs is nagyon mit hozzátenni. Másrészt úgy érzem, hogy mindig is értettünk egymás nyelvén. Hasonlóképpen látjuk a világot, de mondhatnám úgyis, és talán ez a találóbb, hogy hasonló világot szeretnénk magunk körül látni. Nem mellesleg, Ők mindhárman olyan dalokat énekelnek, amikre nagyon büszke vagyok. Ha ez egy sorozat lenne – persze mondhatnám úgy is, hogy egy sorozat lesz – sok előadót elhívnék, akivel dolgoztam.Ha viszont turnéznánk ezzel a programmal, velük – hármójukkal – mindenhová szívesen mennék. Arra azért kíváncsi leszek, hogy Viki, aki az este egyetlen női fellépője hogyan érzi majd magát ennyi pasi között, de a kvalitásait és csodás személyiségét ismerve kisujjból kirázza. 

Olvastam egy érdekes mondatot a koncert ajánlójában fejhallgatókról. Magyarázd el, kérlek!
Annak idején lakáskoncerteket csináltam, mert láttam egy Allen Stone videót, amiben az édesanyja nappalijában játszanak. Ez persze nem egy újkeletű történet. A fejhallgatós koncertet pedig az unokaöcsém mutatta… van egy Snarky Puppy nevű banda, aki úgy ülteti le a közönségét, hogy mindenki kap egy jó fülest, ami – jó hangmérnök esetén – hihetetlen hangzást produkál. Nálunk Csorba Szilveszter kever, akiről köztudott, hogy az egyik legjobb… és egy olyan zenekar muzsikál, mint a Juhász Attila Jazz Sextet. Azt gondoltam, miért ne lenne a Játékszín is 90 percre Amerika? Ilyen még nem volt itthon, de igazából nem is ez motivál! Szeretném, ha a közönségünk elégedetten menne haza. Számunkra ez a siker!

Lévay Viktória és a zenekar a próbán

Milyen dalok szólalnak majd meg ezen a estén és milyen hangzásra számítson a közönség?
Ahogy mondtam, a két taggal kibővült, Fonogram díjas Juhász Attila Jazz Quartet muzsikál, úgyhogy klasszikus swinghangzásra lehet számítani, de a dalok abszolút maiak. Van a repertoárban soul, blues, tánczene vagy hip-hop. De ha a szövegről kellene beszélnem, lesz szó az első budapesti albérletemről, maceszgombócról, a Feleségemről és a három kislányomról, vagy a kompromisszumképtelen időről… de Gerivel elénekeljük a cigány himnuszt – a gelem gelem-et is -, és ez egy régi vágyam. 

Ez a koncert egyszeri alkalom, vagy máskor is láthatja, hallhatja még ezt a produkciót vagy a produkciót más felállásban a közönség?
Nyilván szeretnék egy sikeres koncertsorozatról beszélni, de egyelőre csak a ma estét látom magam előtt. Ami persze tök normális! Néhány hete nem vállalok más munkát, nem írok senkinek szöveget, mert ezzel az előadással vagyok elfoglalva, egyrészt mint producer, másrészt, mint előadó… gyakorolok, szórólapot viszek a-ból b-be, gyakorolok, telefonálok, gyakorolok, beszélek a hangmérnökkel… 

Mikor indulunk tovább Voodoopestről, azaz mikor jön a következő album?
Nyakig benne vagyunk a melóban… csak hogy csepegtessek infókat, a Legszebb exem és az Instant végzet című dalok demói már készen vannak. 

fotó: Lombos Marci Official