Negyedik alkalommal szervezték meg Budapesten, idén ismét a Szent István Bazilika előtt az MVM ZENERGIA-koncertet. A komolyzene és a modern melódiák közti szakadék áthidalására megálmodott idei jótékonysági rendezvény Liszt Ferenctől a Queen-ig ívelő műsorfolyamában olyan művészek előadásában fonódott össze múlt és a jelen, akik együtt még soha nem álltak együtt a színpadon. Balázs János, Snétberger Ferenc, Vígh Andrea, Sárközy Lajos, Harcsa Veronika, Gyémánt Bálint, Miklósa Erika, Devich Gergely és Pálfalvi Tamás közös fellépésére megtelt a Szent István tér és környéke.

061.hu

Ritka alkalom, hogy egy színpadon csendüljenek fel a klasszikus remekművek, a könnyűzene és a jazz örökzöldjei a műfajok jeles képviselőinek tolmácsolásában. A komolyzene iránti szeretet és a jótékonyság vezérelte az MVM ZENERGIA-koncertek megvalósításában Balázs János zongoraművészt, aki a szervező és fő támogató, a Junior Prima mecénásaként is ismert MVM Zrt. kultúratámogató vállalati krédójával összhangban fontos missziójának tekinti a fiatalok megnyerését és a komolyzene széleskörű integrálását. Jó kérdés, hogy egy kulturális rendezvény, amelynek motorja egy Kossuth-, Liszt- és Prima-díjas zongoraművészünk, milyen lehetőségek között lavírozhat, hogy a szakmának, a klasszikus zene értő közönségének és a még nem beavatottaknak is maradandó élményt nyújtson.

Harcsa Veronika (Fotó: Horváth Péter Gyula)

 

Az MVM ZENERGIA-koncertek kellő energiával és nyitottsággal próbálnak hidat képezni a klasszikus zene és a mai kor embere között, így csábítanak a zenetörténet legnagyszerűbb szerzőinek örökérvényű, minden hozzáértő kritikus által nagyrabecsült darabjai sok ezer, zenei ízlésükben különböző embert a szabadtéri koncertek közönségébe. Ez a gondolat fejlődött tovább az idei rendezvényre egy merész fúziós koncert ötletévé: a megvalósításban a klasszikus és jazz művek mellé immár könnyűzenei tételek is felsorakoztak, miközben a műsor nem csak hangzásban, de látványvilágában is a sokszínűségre épített.  A koncert nyitódarabjaként Liszt Ferenc II. Magyar Rapszódiája hangzott el Balázs János előadásában: a csárdásdallamok és verbunkos-ízű lassú-gyors részek váltakozását a Bazilika homlokzatán táncoló szemkápráztató fényjáték kísérte, tökéletes összhangban a zongoraművész hipnotikus játékával. A művészi fényfestés az utolsó zenei tételig illeszkedett a művek ritmusához, hangulatához, ihletettségéhez és tartalmához, cáfolva ezzel azt a nézetet, miszerint komolyzenei koncerten a modern látványtechnika csak elvonja a figyelmet a lényegről.

Gyémánt Bálint, Balázs János, Sárközy Lajos és zenekara, valamint Pálfalvi Tamás (Fotó: Horváth  Péter Gyula)

A folytatásban a fúziós zenei konspirációk első expozíciójaként a Queen Bohemian Rapsody-jának instrumentális, áthangszerelt változata hangzott el Balázs János, a Fonogram-díjas Gyémánt Bálint gitárművész, valamint a Junior Príma-díja prímás, Sárközy Lajos és zenekara virtuóz előadásában, majd Vígh Andrea, a Zeneművészeti Egyetem rektorának lélekemelő hárfajátéka után folytatódtak az izgalmas zenei „keresztezések” a színpad félgömb alakú fehér dóm-sátrában. Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint a hazai jazzélet összeszokott párosaként Pálfalvi Tamás Junior Príma-díjas trombitaművésszel egyesülve adták elő Harold Arlen Over The Rainbow című, az 1939-ben bemutatott Óz, a nagy varázsló mozifilmhez írt balladáját. Az énekeső az ifjú trombitással és a Kossuth-díjas gitárművész Snétberger Ferenccel triót alkotva Gershwin Porgy és Bess című operájának Summertime című dalát, a jazz-sztenderdek egyik legismertebb, ukrán altatódal ihlette darabját is újraértelmezte a színpadon. Legkockázatosabb vállalása Edith Piaf La vie en rose című slágerének Sárközyék zenekarának instrumentumaira, valamint gitárra és zongorára hangszerelt interpretációja volt, amivel mindannyian megérdemelten zsebelték be a hatalmas tapsot. 

Balázs János és Miklósa Erika (Fotó: Horváth Péter Gyula)

Miklósa Erika operaénekesnő, az est másik híres-neves „torka”, a három Kossuth-díjas fellépő egyike is újfent bizonyította az őt többnyire csak plakátokról ismerőknek, hogy a fáradhatatlan dívamosolyért önmagában nem jár a legmagasabb művészi elismerés. A ragyogó koloratúrszoprán hozta a fúziós koncert talán legfurább cross-over darabjait: Strauss A denevérjének Kacagó áriáját zongorakísérettel, a Margaret Island nevű népszerű magyar popegyüttes Ringatóját Sárközyék gypsy bandjével énekelte, akárcsak az Éj királynőjét Szakcsi Lakatos Béla Mozart-átiratában, Balázs János elementáris erejű zongorajátékával és Pálfalvi Tamás trombitakíséretével. Végső cáfolataként a történelmi korok, helyek és kultúrák zenei átjárhatatlanságának, az est utolsó produkcióját, a Tavaszi szél vizet áraszt című népdalt a koncert fellépő művészei közösen, a közönséget is bevonva adták elő.

A nyárzáró eseményen az MVM a jegyeladásból befolyt összeget idén is jótékony célra ajánlotta fel. Az interneten zajló szavazás eredménye alapján idén a Mozgásjavító Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium részesül az összegyűlt támogatásban.

Még több fotó a koncertről:

Támogatott tartalom
Kiemelt fotó: Horváth Péter Gyula