Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

Buxtehude Membra Jesu Nostri című művét, a zenetörténet első lutheránus oratóriumát mutatja be a Vashegyi György vezényelte Purcell Kórus és Orfeo Zenekar neves énekes szólisták társaságában a Zeneakadémia nagytermében nagypénteken.

MTI

A Tiszta barokk című sorozat keretében elhangzó koncerten felcsendül a barokk komponista egy másik műve, a Jesu, meines Lebens Leben (BuxWV 62) is. A fiatal Johann Sebastian Bach négyszázötven kilométert gyalogolt, hogy hallhassa Dietrich Buxtehude orgonajátékát. Az 1637-ben született, és 1707-ben elhunyt német barokk zeneszerző nevét és munkásságát éppen Bach homályosította el az utókor előtt, pedig nagyszerű zenéket írt, példa erre a Jézus szenvedéstörténetéhez kapcsolódó, latin nyelvű kantátaciklus, a Membra Jesu Nostri.

Az 1680-ban született héttételes remekmű – a zenetörténet első lutheránus oratóriuma – a keresztre feszített Jézus testrészeihez kapcsolódó elmélkedések sorozata, karakterekben gazdag, rendkívül változatos zenei kompozíció. A mű alkalomhoz illően, nagypénteken szólal meg a korhű hangszereken játszó Orfeo Zenekar, a Purcell Kórus, valamint nagyszerű énekes szólisták előadásában. A hangversenyen elhangzik Buxtehude egy másik műve, a Jesu, meines Lebens Leben (BuxWV 62) is. A koncert szólistái Kalafszky Adriána, Kovács Ágnes, Pintér Ágnes (szoprán); Bárány Péter (kontratenor); Megyesi Zoltán (tenor); és Csizmár Dávid (basszbariton). A Tiszta barokk bérlet további alkalmain Boldoczki Gábor és a Cappella Gabetta (május 6.), majd Jordi Savall és a Concerto Copenhagen (november 25.) lép a Zeneakadémia színpadára.

 


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •