Az idén húszéves Sabbathsong Klezmer Band a kezdetektől arra vállalkozott, hogy minél szélesebb közönséget ismertessen meg a klezmer zenével a lehető legmagasabb művészi színvonalon. Az együttes alapítójával, Masa Tamással beszélgettünk a kezdetekről, a páratlan zenei sokszínűségről és az évfordulóhoz kötődő terveikről.

IZSÓ ZITA /AYHAN GÖKHAN – 061.hu

Honlapjukon szerepel, hogy Raj Tamás főrabbi biztatására vágott bele az együttes megszervezésébe. Felidézné az első lépéseket?
Kicsit korábbra mennék vissza az időben. A Szentírás autentikusabb megértése érdekében határoztam el, hogy megtanulok héberül. A zsinagógába, ahová héber tanfolyamra jártam, az évzárón Deutsch László biztatásának engedve zongorista barátommal közösen előadtunk néhány dalt. Ezt a kis „műsort” egy másik barátom felvette, aki éppenséggel Raj Tamás főrabbi sofőrjeként dolgozott. Egyik utazásuk alkalmával meg is mutatta felvételünket a főrabbi úrnak, akinek ez a zeneileg még igen kezdetleges előadás is elnyerte tetszését: milyen szívből vannak énekelve ezek a jól ismert dalok – mondta. Nem sokkal később aztán, az ő finanszírozásával meg is született az első CD-nk, melynek elkészítéséhez bevontam néhány zenész barátomat, és ezzel elindult egy sikeresnek mondható zenei pálya. Első nagyobb nyilvános bemutatkozásunk 1999-ben volt a Zsidó Nyári Fesztiválon. A későbbiekben már egymást érték a meghívások, mindenféle fesztiválbeli fellépések és izgalmas szereplések.

Akkoriban egy újfajta klezmer együttes megszervezése foglalkoztatta?
Nem volt ilyen tervem, örültem, ha rátaláltam egy-egy olyan dalra, ami megindított, és ezeket megtanulva csak saját örömünkre zenélgettünk. Főrabbi úrnak köszönhetően azonban idővel látnom kellett, hogy azzá nőtte ki magát, és azóta is sikerül az együttesnek a magasra tett elvárásoknak megfelelnie.

Az együttesalapítás mellett a héber nyelv elsajátítása is sikerült?
A szövegolvasást akkor elsajátítottam, de ez nem olyan, mint a biciklizés, a tanulás lankadatlanul tart azóta is, amolyan life-long-learning üzemmódban.

Milyen mintákat vettek alapul, nyertek-e inspirációt itthoni vagy külföldi együttesek zenéjéből?
A minta ősi: Dávid, Aszáf, Mózes és a többi zsoltárok szerzői. Sajnos zenei anyag nem maradt fenn, de szellemi örökségük mintaként szolgál. Inspirációul Mordechaj Ben David vagy Shlomo Carlebach egyszerű, együtt énekelhető dalait említeném, akik szintén visszanyúlnak a zsoltárok szövegeihez. Nem győzöm hangsúlyozni az egyik, az együttes szellemiségét meghatározó jelmondatunkat, miszerint: Több mint klezmer. A közfelfogás a klezmer zenén a közép-kelet európai zsidóság népzenéjét, az instrumentális dalokat érti. Esetünkben egy sokszínű zenei háttérrel rendelkező, nyitott együttesről beszélhetünk. Feleségem, Anita a klasszikus zenei vonalat képviseli, arról nem is beszélve, hogy a hangszeres zenészeink szintén új színt hoztak a zenekar életébe, például a klarinétosunk Szabó Bálint a Honvédség, a hegedűsünk Bódi Mónika az Operaház zenekarát erősíti, a nagybőgősünk Langer Zoli pedig egy népzenei együttesben képviselteti magát, de mindenki egy külön színfolt a maga területén. Megérdemlik, hogy az ő nevük is itt szerepeljen: Csányi Sándor (tangóharmonika), Schreier Norbert (szaxofon), Ábrahám János (pozan), Szentkirályi György (buzuki, gitár), Rostás Csaba (darbukka) és Andrasics Szabolcs (dob).

Több területen is megmutatkozik az együttes egyedisége…
Elsősorban szöveggel rendelkező darabokat dolgozunk fel. Hetven százalékban énekelt, harminc százalékban instrumentális zene alkotja a repertoárt. A klasszikus klezmer együtteseknél épp fordított a helyzet. Főleg héber és jiddis dalokat adunk elő, és néha olyan elismert zenészeket és zenekarokat vonunk be az előadásainkba, mint Szakcsi Lakatos Béla vagy a 100 Tagú Cigányzenekar. A változatosság és a sokszínűség az együttes egész pályáját végigkísérte.

A klezmer befogadóképessége szinte végtelen?
Az egyik műsorunk címe: Ez is klezmer, az is klezmer. Ebben körüljárjuk, hogy mennyiféle zenei stílus belefér abba a műfajba, hogy klezmer. A zenekarban zsidók, keresztények és romák együtt munkálkodunk azon, hogy az legyen hangsúlyos, ami összehoz, és nem az, ami éppenséggel szétválaszt bennünket.

A klezmer dalok közül nem egyet jól ismer a nagyközönség. Ajánlana néhány olyan dalt, ami több figyelmet érdemelne?
Több mint egy évtizede rendszeresen emlékezünk meg Szenes Hanna példamutató személyéről, akinek naplójából, verseiből feleségem, Anita állított össze egy egész estés előadást, amin belül gitárosom, Szentkirályi György zenésített meg verseket. Ezeknek a daloknak szeretnénk nagyobb publicitást, ill. szeretnénk ezeket CD-re is rögzíteni, amihez ez úton is szponzorok jelentkezését várjuk.

Idén húszéves az együttes. A következő időszakban milyen fellépések várnak Önökre?
Nemrég az Urániában ünnepeltük a Zsidó Művészeti Napok keretében a húszéves születésnapunkat, ahol az egyik meghívott vendég a Budapest Klezmer Band vezetője volt. Most fesztiválról-fesztiválra járunk. Nemrég játszottunk a Vajdahunyadvári Zenei Fesztiválon, itt a „Meseautótól a Carmenig” című műsorunkat mutattuk be. A koncerten operaáriák mellett régi magyar filmekben elhangzó dalok is szerepeltek. Főleg Karády Katalin, Kabos Gyula és Jávor Pál filmekre kell gondolni. Számtalan zenés életrajzi darabot készítettünk már, elsősorban olyan hősökről, akiket üldöztek a háború idején, vagy épp azért kerültek szorult helyzetbe, mert áldozatos munkájukkal, a terrornak nem engedve segítették a zsidóságot. Például Fényes Szabolcsról is készült egy darabunk. Szeptember 2-án mi leszünk a finálé a Zsidó Kulturális Fesztiválon a Dohány utcai zsinagógában, ahol vendégünk ezúttal Nyári Károly lesz. Ugyanitt tavaly a 100 Tagú Cigányzenekarral léptünk fel közösen. Innen aztán a Spinoza Zsidó Fesztiválra indulunk a Dob utcába, majd Karcagra. Idén Budapesten kerül megrendezésre egy Leonard Cohen konferencia, amire a világ számos országából érkeznek majd Cohen-rajongók, a legendás zenész hívei. Ide is kaptunk meghívást, és most készülünk néhány Cohen-dallal. A húsz év mindenekelőtt arra kötelez, hogy továbbra is színvonalas előadásokban részesítsük a közönségünket.