A populáris zene hőskorának meghatározó alakjai számára tartott tárlatvezetést és klubtér avató eseményt a Magyar Zene Háza. A Nekünk írták a dalt! A magyar populáris zene hőskora és társadalmi hatásai 1957-től a rendszerváltozásig című, nemrégiben átadott időszaki kiállítással a Zene Háza tervezett tartalmi koncepciója teljessé vált, sőt a tárlattal egy új programhelyszín jött létre a Liget Budapest keretében létrejött intézményben. A kiállítás központi helyszíne, a Klubok tere a kor hangulatát megidézve meghitt és kötetlen beszélgetéseknek, zenés eseményeknek ad helyet hamarosan.

LSZF- 061.HU

„Talán most vált történelemmé a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas évek zenéje, de úgy, hogy a nagy generáció mégsem került múzeumba. Dalaik ma is élnek, sokan közülük ma is megtöltik az arénát. Tehát ma nem a halandóságon szomorkodunk, hanem a halhatatlanságot ünnepeljük!” – mondta köszöntő beszédében Batta András, a Zene Háza ügyvezető igazgatója, aki  mókásan „osztálytalálkozóként” hivatkozott az eseményre, hisz nagyon ritka eset, mikor ezek a neves előadók egy helyen gyűlnek össze valamilyen apropó kapcsán. „A magyar populáris zene hőskora, mely a magyar történelem több mint három évtizedét öleli át, megelevenedik ma a Házban. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Nekünk írták a dalt! megnyitó eseményét követően újabb alkalmunk adódott olyan legendákat köszönteni a Házban, akik még nem látták a zenei munkásságukat bemutató kiállítást.”

A Ház új helyszíne, a Klubok tere a mai eseményen sztárokkal telt meg. Jávorszky Béla Szilárd, a kiállítás társkurátorának vezetésével múltidéző beszélgetésen régi történeteket meséltek. „Hiánypótló ez a kiállítás, mert megismerhetnek bennünket a mai fiatalok,

akik amúgy ismerik a számainkat, csak azzal nincsenek sokszor tisztában, hogy mi kik vagyunk”

– mesélte Szörényi Levente, az Illés, Fonográf zenekar zeneszerzője és énekes-gitárosa.

Bródy János, az Illés és Fonográf másik énekes-gitáros-dalszerzője az esemény előtt ellátogatott a Zene Házába, és megnézte a tárlatot, élményeit így foglalta össze: „Mielőtt eljöttem volna ma, erre a nyilvános látogatásra, előtte inkognitóban megnéztem, és megállapítottam, hogy ez egy nagyon jól átgondolt kiállítás, ahol érzékelhetően igyekeztek elfogulatlanul, tárgyilagosan, mértéktartóan bemutatni ezt az egyébként nagyon színes társaságot. Mert hát a zenészvilág legalább olyan sokszínű, mint maga a társadalom, hiszen mindenféle törekvés, stílusirányzat megjelenik.”

A Zene Háza eseményén a hazai zenei élet legendái töltötték meg a poptörténeti kiállítás tereit. Itt köszönthettük mások mellett Deák Bill Gyulát (Hobo Blues Band), Grandpierre Attilát (VHK), Charlie-t (Olympia, Generál, Tátrai Band), Környei Attilát (R-Go), Müller Péter Sziámit (URH, Kontroll Csoport, Sziámi), Németh Alajost (Bikini), Pajor Tamást (Neurotic), Schuster Lórántot (P.Mobil) és Szikora Róbertet (Hungaria, R-Go) is.

„Nem lehetett egyszerű dolog ezt így összehozni, de azt hiszem, hogy ez egy nagyon jól sikerült kiállítás. Itt vannak a hangszerek, a ruhák, a korabeli mindennapok, egy Barkas, a lemezborítós fal tökéletes, mert mindenki ott van, aki számít” – mondta Frenreisz Károly a Metro, LGT és Skorpió egykori basszusgitárosa.

Kovács Katit az idő múlására is emlékeztette a kiállítás: „Kettős érzésem van: egyrészt nagyon örülök ennek a kiállításnak,

másrészt szomorúságot érzek, hogy elmúltak ezek az idők”

– mondta.

„Ezt a korszakot nagyon ritkán mutatják meg ilyen átfogóan, és nagyon kellemes érzés, hogy ezzel a kiállítással gondoltak ránk, és arra, hogy van pár millió ember, akik a mi zenéinken nőttek fel” –  Demjén Ferenc, Bergendy, V’moto-rock énekes-dalszerzője.

Horváth Charlie egy 1964-es fotón fedezte fel önmagát a tárlatban. „Ez a kép akkor készült, amikor még Decca (később Olympia) néven futott a zenekar, a képen egy gitárral a kezemben állok, alig találtam meg magam, annyit változtam. Én mindig is zenész voltam, még trombitáltam is. Az, hogy a mai fiatalság énekesként ismer, az egy dolog. A lényeg az volt nekünk akkoriban, hogy azt csináltuk, amit szerettünk, bármilyen nehéz is volt, és persze nem a pénz számított.” 

„Az első pillanatban tudtuk, hogy a rendszerváltozást megelőző, Magyarországon kialakult egyedülálló zenei kultúra bemutatása nélkülözhetetlen a Magyar Zene Házában. Nem tudtunk és nem akartunk az időszak teljes repertoárjának bemutatására törekedni, sokkal inkább a korszak hangulatába és kiemelkedő pillanataiba kapnak betekintést ebben az átfogó kultúrtörténeti kiállításban azok, akik megélték, és azok is, akiknek számára már történelem. Máris óriási a látogatottság, megható, amikor a látogatók a Dalok terében együtt éneklik kedvenceik felvételével az örökzöld slágereket” – fogalmazott Horn Márton, intézményigazgató.

A Nekünk írták a dalt! időszaki kiállítás klubtere a jövőben szűk körű, bensőséges koncertekkel, beszélgetésekkel, zenés előadásokkal várja majd a közönséget. A tavaszi szezonban köszönthetjük Ákost, de beszélgetéssel egybekötött minikoncertet ad a magyar underground zenekar, A.E. Bizottságból Wahorn András, a Trottel punk-zenekar vezetője, Rupaszov Tamás és a Európa Kiadó vezetője, dalszerzője, Menyhárt Jenő. A sorozatot további meghatározó alkotók meghívásával egész évben folytatódik. Jegyek hamarosan kaphatók a Zene Háza honlapján.

A „Nekünk írták a dalt! A magyar populáris zene hőskora és társadalmi hatásai 1957-től a rendszerváltozásig” című tárlat január 22-én, a Magyar Kultúra Napján, s egyben az intézmény megnyitásának első évfordulóján nyílt meg. Magyar Zene Háza első időszaki kiállítása a korszak legkiemelkedőbb előadóit, zenekarait, emblematikus slágereit és legfontosabb poptörténeti eseményeit mutatja be. A közel 1.000 m2-es, interaktív tárlat az eddigi legátfogóbb a témában. A Liget Budapest Projekt keretében létrejött intézmény a nyitás óta példátlan népszerűségnek örvend a hazai és a külföldi látogatók körében, egy év alatt több, mint 900 ezren látogattak el a Házba.

Legendák a Nekünk írták a dalt! kiállításban

 

Az, hogy a többi legenda hogyan vélekedett a kiállításról, itt olvashatod el!

A videót készítette: L. Szabó Fruzsina, Ábrahám Zsolt, Fajcsi Gábor