Szerdán magára ölti az ország a piros- fehér-zöldet, ugyanis e napon ünnepeljük az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulóját, így számos izgalmas, színes és informatív rendezvényen van lehetőséged tisztelegni a szabadságharcosok előtt. Az idei esztendőben óriási hangsúlyt kap Petőfi Sándor életútja, költeményei, kultusza, tekintve, hogy a világhírű magyar költő kétszáz éve született. A hivatalos program keretében a megszokott módon a Múzeumkertben és a Budai Várban ingyenes családi ünnepnapot tartanak, ám azok, akik más alternatívát keresnek eme ünnepre, azoknak készültük néhány egyéb lehetsőséggel. 

061.HU

Petőfi-variációk, avagy ünnep a Petőfi Irodalmi Múzeumban

Színes, minden korosztályra gondoló programsorozattal vár a belvárosi Petőfi Irodalmi Múzeum, ugyanis egész nap a legkülönfélébb módon közelítik meg a nemzeti ünnepet és Petőfi Sándor emlékezetét. A fiatalabbakat interaktív sétával, kézműves foglalkozással, mémeléssel, a felnőtteket palota körüli sétával, improvizációs színházzal, komolyzenei koncerttel, különleges tárlatvezetésekkel, Petőfi szellemét megidéző kerekasztal beszélgetéssel és az Ad libitum zenekar koncertjével és más programokkal vár az intézmény délelőtt 10-től egészen estig. Az érkezők Novokrescsenszkov Tamás vándornyomdász betűszedő segítségével életre kelthetik Landerer és Heckenast nyomdagépét. A meglévő klisék mellett a látogatók akár sajátot is készíthetnek. Nem mindennapi színházi produkció is foglalkozik a költővel, ugyanis az Itt és Most Társulat improvizációs jeleneteken keresztül dolgozza fel Petőfi Sándor életének kevéssé ismert mozzanatait. A programon kiderül, hogy Petőfi kapcsán vajon a sors írja-e szórakoztatóbb jeleneteket vagy a színészek fantáziája. Természetesen a múzeum egész nap kurátori tárlatvezetésekkel is készül a megújult állandó Petőfi kiállításban, amelyet már mi is bemutattunk olvasóinknak.
(A MÚZEUM RÉSZLETES PROGRAMJÁÉRT KATTINTS IDE!) 

Talpra magyar, tehát irány a visegrádi Görgei emléktúra

Egy szempillantásnyi buszút, és máris lekövetheted az 1848-49-es legendás honvédtábornok, Görgei Artúr életének utolsó visegrádi évtizedeit. A CsillaGtúrák szervezésében a tábornokhoz köthető emlékhelyek érintésével – úgy mint a Görgei-ház, a Görgei-lépcső vagy épp a Görgei emlékmű a Visegrádi Görgei-bércen- fedezheted fel a környék szépségét. A 7 kilométeres, 280 szintemelkedést magába foglaló kirándulás hat év felett ajánlott, és célba veszi a Nagyvillám kilátóhelyet, a Fellegvárat és a Visegrádi Királyi Palotát is. A túra vezetés és szervezés díja 3000 Ft/felnőtt, 1500 Ft/gyermek. (A TÚRÁRA JELENTKEZÉS ITT!)

A szabadságharc bukása után Görgei Artúrra 18 év száműzetés várt az ausztriai Klagenfurtban és Viktringben. A kiegyzés után 1867-ben térhetett vissza Budapestre. Próbált munkát találni, hogy el tudja tartani családját, dolgozott a Lánchídnál, vasúti alagút építésénél Erdélyben, volt intéző egy osztrák bank birtokán, majd Visegrádra jött. Elfogadta öccse, a jól menő pesti ügyvéd, Görgey István ajánlatát, aki arra kérte, lássa el szentgyörgypusztai birtokán a kert és a szőlő gondozását. Görgei 1871-től 1907-ig az év nagy részét Visegrádon töltötte, komolyan belevetette magát a birtok ügyeibe, a közélettől teljesen visszavonult, el is nevezték „visegrádi remetének”. Bár visszavonultan élt, látogatói azért voltak, több híresség is eljött hozzá, például Mikszáth Kálmán, Gyulai Pál vagy Than Károly kémikus. Görgei Móricz Zsigmonddal is találkozott, aki később cikket is írt róla, amelyben méltatlannak nevezte a tábornokról kialakult „áruló-képet”. 1912-es találkozásukkor Görgei már 94 éves volt.

Egész napos János Vitéz- őrület a Várkert Bazárban

Az éppen a Várkert Bazár Déli panoráma teraszán futó, aktuális János Vitéz tematikájú kiállításon túl az intézmény több, a Petőfi költeményhez kötődő rendezvénnyel várja a látogatókat az ünnepnapon. Délelőtt tíz órakor máris Jankovics Marcell filmklasszikusát vetítik a Rendezvényteremben. Az egész estés animációs filmek hazai gyártása a János vitézzel indult 1973-ban, Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóján, Jankovics Marcell és Richly Zsolt tervezésében, így, aki még nem látta, akkor most semmiképp nem érdemes kihagyni. A vetítés után érdemes végignézni a már említett kültéri kiállítást, ahol a Kisképző diákjainak illusztrációin keresztül kel életre a János Vitéz mesés, szürreális világa. Az estébe fordulva egy különleges élőzenés táncköltemény előadásán vehetünk részt hét órától. A Varidance és a Bartók Táncszínház társulata Vári Bertalan vezetésével látványos tánckölteményként varázsolja elénk Petőfi Sándor 1844-ben pár hét alatt papírra vetett művét, a János Vitézt. 1904-ben született Kacsóh Pongrác megzenésített darabja, amely friss és mai hangszerelését Szirtes Edina „Mókus” alkotta meg, és a kultikus Ferenczi György 1-ső Pesti Rackák zenekarának tagjaival kiegészülve csendül fel élőben. Az énekes, hegedűs, zeneszerzővel egy korábbi interjúban beszélgettünk a különleges darabról. 

Egy városi séta is lehet egyszerre időutazás Petőfi korába

Kivételes építészeti és kultúrtörténeti sétára invitál a Korzózz velünk csapata, amely a szabadságharctól egészen a kiegyezésig vezet végig. A márciusi forradalomról mind sokat tanultunk az iskolában. De vajon milyen volt a város akkoriban? Milyenek voltak az utcák, a terek és a házak, ahol az emberek a mindennapi életüket élték? Hova jártak ebédelni a fiatalok és mi lehetett a választék egy étteremben egyáltalán?Mi maradt meg a hősi korból napjainkra? Ezekre a kérdésekre kaphatunk választ, ha nem vagyunk restek az ünnepnapon sem egy kalandos sétálásra. A túra a Landerer nyomda ma is létező épületéből indul, majd bemutatja az egykori Pesti Városháza és a régi Pesti Vigadó klasszicista épületeit, a vendéglátóhelyet, ahol szívesen fogyasztották el ebédjüket a márciusi ifjak, de kiderült, mi volt Hentzi osztrák császári generális bosszúja, és a Petőfi szobor megvalósulásának izgalmas történetéről is lerántják a szervezők a leplet.

Huszárok, lóra, a Skanzenben is!

Március 15-én, nemzeti ünnepünkön, a Hagyaték Lovas Egyesület huszárai népesítik be a Skanzen területét: a kis huszárok megismerkedhetnek a március 15-i ifjak történetével, próbára tehetik tudásukat a „kiképző iskolában” és a zenés verbunkolás során felcsaphatnak katonának. A nagy huszárok korabeli viseletben díszbemutatóval és ügyességi játékokkal mutatják be az egykori lovas katonák tudását. Az Erdély épületegyüttesben az 1848-49. évi szabadságharc erdélyi eseményeiről és Petőfi Sándor életének erdélyi helyszíneiről hallhatnak a látogatók tárlatvezetés keretében. (A RÉSZLETES PROGRAMJÁÉRT KATTINTS IDE)
 

 

Tisztelet a Hősöknek, a Fiumei Úti Sírkertben is

A Nemzeti Örökség Intézete március 15-én 14 órától 1848–49 emlékezete címmel tart sétát a Fiumei Úti Sírkert Nemzeti Emlékhelyen. Az ünnepnapon emellett szabadon látogathatók a sírkert legnagyobb sírépítményei, így bárki betekinthet a Batthyány-, a Deák- és Kossuth-mauzóleumba. Az 1849-ben Pest köztemetőjeként megnyílt Fiumei úti sírkert az egyetlen temető, amely teljes egészében nemzeti emlékhely, a modern kori Magyarország szabadtéri történelemkönyve, ahol többek között az 1848–49-es forradalom és szabadságharc lenyomatával is találkozhatnak a látogatók. Az ünnepnapon emellett szabadon látogathatók a sírkert legnagyobb sírépítményei, így bárki betekinthet a Batthyány-, a Deák- és a Kossuth-mauzóleumba. E napon történelmi séta ered nyomába a 1848–49 legismertebb alakjainak és méltatlanul elfeledett szereplőinek. Batthyány Lajos, Kossuth Lajos és Görgei Artúr síremléke közelében a szabadságharc egymást gyilkoló katonái találtak végső nyugalmat. Magyarokról és németekről, férfiakról és nőkről, Buda várát ostromló vagy azt védő, harctéren elesett vagy éppen az éhezés elől öngyilkosságba menekülő, az aktuális hatalom által hősöknek, esetleg árulóknak tartott személyiségeiről szól a séta. A NÖRI történész-idegenvezetője által tartott, 14 órakor kezdődő tematikus sétán a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a Fiumei úti sírkert honlapján, a Sírkerti séták menüpontban lehet.