2002 óta hazánkban rendszeresen megünnepeljük a Magyar Festészet Napját október 18-án, ugyanis ekkor ünnepeljük Szent Lukács névnapját, aki évszázadok óta a festők védőszentje. De mi is az a festészet? Számos nagy gondolkodó definíciójából született meg eme fogalom megfejtése, mely szerint a festészet olyan autonóm művészet, amelyben a mesterségbeli tudás az alkotó képzelet segítségével; intellektuális, szellemi tevékenységet kifejtve; a szemet ablakként a világra, annak megismerésére irányítva; az emberi lélek szenvedélyét, érzelmeit is kifejezve; egyénenként és korszakonként eltérő módon; az arányok, az elrendezés, a vonal, a fény, a színek és a formák ritmusa, hatása és jelentése; valamint az adott technika és a faktúra minősége révén; esztétikai értéket hoz létre valamilyen látható, érzéki, materiális formában egy adott síkon mint hordozófelületen. Ennek a szemet gyönyörködtető ünnepnek a tiszteletére összeszedtünk néhány olyan alkotást, amelyeknek kalandos, rejtélyes a története.
061.HU ÖSSZEÁLLÍTÁS
1.A 104 évig eltűntnek hitt Czóbel- kép
2017-ben került elő egy több, mint 100 éve eltűntnek hitt Czóbel Béla kép. A körhinta a véletlennek köszönhetően került elő egy budai lakás eladásakor. A kisméretű olajképet a fiatal Czóbel Béla még a múlt század elején, Párizsban festette – szignója alatt a ‘904 évszám látható. A napsugaras, kora őszi hangulatot árasztó, tarka színfoltokból összeálló kép a Luxembourg-kert egyik körhintáját ábrázolja. Az 1904-ben készült művet összesen kétszer állították csak ki, azután korán nyoma veszett. A festményt feltételezhetően már elkészülte után, 1905-ben kiállították Franciaországban a Salon d’Automne-on, Soleil d’automne (Őszi nap) címmel. A nagyközönség utoljára 1912 augusztusában a nagybányai jubiláris kiállításon láthatta. Körhinta Czóbel festészetének egy átmeneti fázisát örökíti meg, ahol a hangsúlyos kék kontúrok helyett egységes, tarka színfoltok adják a kép szerkezetét.
2. Egy hollywoodi filmben feltűnő Berény- mű
2008 karácsonyán Barki Gergely művészettörténész egy ártatlan film nézés közben fedezte fel a több éve eltűntnek hitt Berény Róbert festményt, amelyet a Stuart Little – Kisegér mozi egyik jelenetében látott meg. A Nyolcak avantgárd csoport tagjaként ismertté vált Berény Róbert a Tanácsköztársaság ideje alatt több plakátot is tervezett a hatalom számára, ezért Kun Béláék távozása után ő is menekülni kényszerült az országból – Berlinben telepedett le, ahol igen színes életet élt, a legendák szerint még Marlene Dietrichhel is viszonyt folytatott egy időben. A kérdéses, 1926-ban készült festmény a művész második feleségét, Breuer Etát ábrázolja, amint egy asztalnál ülve unottan hajtja le a fejét, stílusában rendkívül hasonlít Berény leghíresebb képére, a Csellózó nőre.
A mű visszaszerzése egy több évig tartó procedúra volt, ugyanis a kép nyomára 2010 környékén sikerült rábukkanni a berendező asszisztensének segítségével, aki maga vásárolta meg a festményt, és helyezte saját nappalijába. A felfedezést követően jelentkezett a kép korábbi tulajdonosa, egy Michael Hempstead nevű férfi, aki állítása szerint 1990-ben mindössze 40 dollárért vásárolta a festményt egy San Diegó-i árverésen, néhány évvel később 400 dollárért adta el a művet az említett pasadenai régiségkereskedőnek. Számos teória létezik a festmény európai vándorlásáról, de az, hogy hogyan jutott a kép a San Diegó-i árverésre, és mi történt vele az azt megelőző negyven-hatvan évben, továbbra is rejtély.
3. A brit segítséggel hazakerült László Fülöp képek
Hetvenhárom év elteltével, brit segítséggel visszakerült Budapestre László Fülöp (Philip de László) világhírű magyar – brit festőművész két alkotása, a Scitovszky Tibor egykori magyar külügyminisztert és feleségét, Hódosi Hannát ábrázoló képpár, amelyeket a Brit Kormány Művészeti Gyűjteménye vásárolt meg a Christie’s Aukciósház 2019 tavaszi árverésén New Yorkban. A festmények 2019 szeptember végén ünnepélyes keretek között visszakerültek a falra a Scitovszky-házaspár egykori otthonában, amely ma a budapesti brit nagykövet rezidenciája. A két portrét, amelyeket a művész legkiemelkedőbb alkotásai között tartanak számon, László Fülöp Párizsban festette a Scitovszky-házaspárról 1927-ben. A magyar fővárosban ezután több prominens hazai személyiség képmását elkészítette: modellt ült neki Horthy Miklós kormányzó és felesége, gróf Bethlen István miniszterelnök és neje és Máté-Törék Gyula, a királyi testőrség parancsnoka.
Amikor Scitovszkyék 1946-ban Amerikába költöztek, magukkal vitték a képeket, amelyek előbb egy kinti magyar iskola tulajdonába kerültek, majd különböző kinti magángyűjteményekbe. Először 1993-ban kerültek kalapács alá a Sotheby’s New York-i árverésén, majd idén áprilisban váratlanul ismét felbukkantak New Yorkban, a Christie’s aukciósház árverésén. Ekkor az aukciósház értesítette a László Fülöp hagyatékát gondozó alapítványt, akik megkeresték a brit kormány Művészeti Gyűjteményét, amely sikerrel licitált a képpárra, így a képek brit tulajdonba kerültek, és 73 év után most visszakerülhetnek eredeti helyükre, a budapesti Scitovszky-villába. A képek tökéletes állapotban, eredeti képkeretükkel együtt 73 év után kerültek vissza Magyarországra.
4. Vaszary képek a Magyar Nemzeti Galéria raktárjának mélyéről
Vezető képen: Csontváry Kosztka Tivadar Titokzatos sziget című képe, amely a magyar aukciók történetének legmagasabb kikiáltási áráról, 160 millió forintról indult. (Horváth Péter Gyula/ 061.HU)