Ma lenne 81 éves Jankovics Marcell. A tavaly májusban elhunyt Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendezőre művelődéstörténészre, érdemes művészre, a Nemzet Művészére hét ikonikus alkotásával emlékezünk, köztük életművének utolsó darabjával, a Toldival, amely csütörtök óta látható a mozikban, s amelyet már nélküle kényszerültek befejezni az alkotók.
061.hu
1. GUSZTÁV-SOROZAT (1964-78)
Jankovics 1960-ban, egy év segédmunka után került a Pannónia Rajzfilmstúdióba fázisrajzolónak. 1963-ban már önállóan készítette animációs filmjeit, sőt később Nepp József az ő Gusztáv-figuráját választotta a későbbi nagy sikerű filmsorozat főhőséül, őt magát pedig társrendezőnek vette maga mellé. A Gusztáv-sorozat volt az első olyan magyar rajzfilm, amelyet inkább a felnőtt közönségnek szántak, sokak szerint a Gusztáv jelentette Jankovics számára az ugródeszkát, a sorozattal a kellő gyakorlat mellett népszerűségre is szert tett.
2. JÁNOS VITÉZ (1973)
Az 1973-as János vitéz volt az első egész estés magyar rajzfilm, amely Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára készült. Az akkor 32 éves Jankovics Marcell életművének ez az első olyan darabja, amelyben a magyar kultúra évszázados értékeit ülteti át rajzfilmre. A filmet 1973. május 1-jén mutatták be a hazai mozik, példátlanul népszerű volt, több mint másfél millióan váltottak rá jegyet bemutatása évében.
A film látványában a szecesszió, a pop art, valamint a magyar népi díszítőművészet sajátos ötvözete. Színes képi világa és a road movie szerű cselekménye miatt a filmet az 1968-ban berobbant kultikus Beatles-animációval, A sárga tengeralattjáróval szokták párhuzamba állítani. A film teljes körű, 4K felbontású restaurálása a Magyar Nemzeti Filmalap igazgatóságaiként működő Filmarchívum és Filmlabor együttműködésében valósult meg 2018-ban.
3. MAGYAR NÉPMESÉK (1977)
A Magyar népmesék a Pannónia Stúdió kecskeméti műtermének legfontosabb produkciója. A stúdió védjegyévé vált széria az 1964 és 1977 között gyártott 120 részes Gusztáv után a magyar animációs film legtöbb epizódot számláló sorozata. 1980-tól 2012-ig futott, ötlete Mikulás Ferenc stúdióvezető fejében fogant meg, a tervező, rendező, szakértő Jankovics Marcell volt. Az önálló mesékből álló sorozat a gazdag magyar népmesekincsből válogat. Műfajukat tekintve vannak köztük állatmesék, varázs-, táltos- és tündérmesék, legendák, bolondos és csalimesék, Mátyás király mesék. Visszatérő alakjai az éteri szépségű lány, a napkorong hajáról felismerhető talpraesett legkisebb fiú és a kerekded formájú öreg királyok. Különlegessége abban is rejlik, hogy a mesék grafikai megvalósításában központi szerepet kap annak a tájegységnek a jellegzetes motívumkincse, ahonnan a mese felhasznált változata származik. A kalotaszegi, székely, palóc, matyó, dunántúli, stb. népművészetre jellemző varrottasokról, szőttesekről, fafaragásokról, festett bútorokról származó minták a háttérelemeket, tárgyi világot, enteriőröket díszítő textúrákban jelennek meg.
4. FEHÉRLÓFIA (1981)
Jankovics kapcsolata a magyar népművészettel és néprajzzal későbbi művészetére jellemzővé vált. A Magyar népmesék, a Mondák a magyar történelemből című sorozatok, a Fehérlófia és az Ének a csodaszarvasról című egész estés rajzfilmek mára már legendás példái e vonzalomnak. Stílusa mozgalmas, erőteljesen karakteres, mégis tömör. Az 1981-ben készült, egész estés rajzfilm, a Fehérlófia magyar népmesén alapul, cselekménye az avar, hun és magyar eredetmondák jelképtárából merítkezik. A filmet minden idők legjobb ötven animációs filmje közé választották 1984-ben Los Angelesben. Formabontó filmjében a pazar színvilágú, álomszerű képek folyamatosan egymásba alakulnak, ornamentikus, geometrikus mintázatokba rendeződnek.
5. ÉNEK A CSODASZARVASRÓL (2002)
Az Ének a csodaszarvasról egy 2002-ben bemutatott történelmi fantasyfilm, 2D-s számítógépes animációs film, amelyet Jankovics írt, zenéjét pedig Szörényi Levente szerezte. Ez a Jankovics-életmű és a magyar animációs film egyik legmívesebb alkotása: a látványanyag az adott történelmi korszakokat azok vizuális relikviái alapján jeleníti meg. A sámándobok ábráit, a huichol indiánok népművészetét, a permi bronzok motívumait, valamint a szibériai sziklarajzokat éppúgy megelevenedni láthatjuk a filmben, mint a szkíta sírok leleteit, a szászánida perzsa és a szogd régészeti anyagot. A film négy 22 perces részre tagolódik, amelynek történései mintegy nyolcezer éven ívelnek át: a jégkorszak végétől a 970-es évekig. Az Ének a csodaszarvasról 2002-ben elnyerte a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál gyermekzsűrijének fődíját.
6. AZ EMBER TRAGÉDIÁJA (2011)
Madách művén Jankovics 1989 óta dolgozott, de a munka – elsősorban anyagi okok miatt – nagyon lassan haladt. A százhatvan perces alkotást csak 2011 őszén mutathatták be, a világ számos országában vetített filmért 2012-ben megkapta a Szolnoki Képzőművészeti Fesztivál fődíját és a magyar filmkritikusok különdíját. A különleges alkotás igen eklektikus, hiszen színről színre stílust vált.
7. Toldi (2022)
Jankovics Marcell előtt tisztelegve, az ő születésnapjához igazítva, 2022. október 20-án került a hazai mozikba utolsó alkotása, az egészestés Toldi. A rendkívüli igényességgel megalkotott, festői szépségű animációs film a Magyar népmesék sorozatot is jegyző Kecskemétfilm 80 alkotója több mint háromévnyi munkájának eredménye.
Toldi Miklós történetén keresztül tanúi lehetünk egy irgalmatlan erejű kamaszfiú felnövésének, aki megtanulja használni és uralni a saját képességeit, hogy Nagy Lajos király leghíresebb lovagjává válhasson. Jankovics Marcell és Csákovics Lajos rendezők animációs filmjében nemcsak az ármánykodó báttyal való viszályt és az önmagát kereső ifjú belső vívódásait éljük át, de teljes gazdagságában megjelenik benne a lovagi világ és a magyar puszta, illetve a lápvidék is. Együtt barangolunk Toldival a nádasban és a XIV. századi Pest utcáin, ahogy mindennel és mindenkivel szembeszállva küzd az igazságáért.
Csákovics Lajossal nemrég készített interjút a 061, melyben többek között arról is kérdeztük, milyen új feladatokat rótt rá a kialakult helyzet, hogy hogyan igyekezett Jankovics emlékének is adózva befejezni a filmet, s hogy a Toldi mennyiben fogható fel egyfajta Superman-történetnek. Az interjút ITT olvashatja!